(R)oxford

2013.09.14 00:00

Közös busszal indultunk neki ennek a hosszú útnak. 9-kor már el is tudtunk indulni, miután megérkeztek az elalvók is. Az út úgy saccolnám, hogy 1 óra körüli volt, de nem mondanám biztosra mert oda és visszafele is bealudtunk Adrival.

 

Oxford hideg és ködös, tiszta rejtélyes. Nem tudom, hogy a többiek, hogy nem fáztak, de nekem sapkát kellett húznom, ahogy az minden képen is látszik csak én rajtam volt. Fatertól skypon kaptam is egy kis oltást, hogy lányom az a sapka nem tetszett. Köszönjük apa a közérdekű információt.

 

Abban a pillanatban kezdtem el egy kicsit kételkedni ebben a kirándulásban, amikor a NÉMET csoportvezetőnk elővett egy térképet a zsebéből, rögtön mikor leszálttunk a buszról. Szerintem Adri szemébe örökre belevésődött az akkori tekintetem. Jól van...minden kezdet nehéz, várjunk még egy kicsit. Beértünk a főutcára, legelső templomnál meg is álltunk, Le merném fogadni, hogy a vezetőnek fogalma sem volt, hogy ott lesz egy templom, mindenesetre jól jött neki ez a kis mézesmadzag, hiszen minden jóravaló turista előveszi a fényképezőgépet rögvest, nehogy ne tudja lefényképezni a kis repedéseket a templom oldalán.

 

Következő megálló a főtér, valami kis vásár várt ránk ott, kis bódékkal. Az tér szélén meg kék kabátos emberek osztottak szét szórólapokat. A kabátjukra az volt ráírva, hogy 1,5  órás ingyen túravezetés a városban. Természetesen a végén úgynevezett kötelező jattot kell adni. Egy amolyan 1 órás random várakozás után meg is jött a túravezetőnk. A nénike olyan kicsike volt, hogy csak a felemelt esernyőjét láttam eltűnni és megjelenni a tömegben.

 

Végre beindult a kirándulás. Gyönyörű helyeken jártunk. Az egész Oxfordi egyetemet bejártuk. Ez az egyetem...úristen mennyire jó lehetne ott tanulni. Még a hideg is kirázott. Brrr... Hatalmas, gyönyörű udvar, az épület maga meg tiszta Roxfort. Hihetetlen. Aztán később persze kiderült, hogy azért ez az érzésem, mert valójában is itt forgattak le egy csomó Harry Potter jelenetet. Azóta még inkább ide akarok járni. Tipik álmodik a nyomor szitu, legfőképpen azért mert ha jól emlékszek 9.000 GBP a tandíj ide. Nos, mi az Adrival a 3,5 GBP-t sajnáljuk egy voda-sprite-ra, úgyhogy érződik, hogy kik járnak ide. :D Pl Bill Clinton is idejárt, oszt elnök lett az öregből, úgyhogy lehet érdemes lenne megpróbálni. :D

 

Mesélt a pöttöm nénike egy sztorit, hogy az egyetem melletti kávézóban pippantgatott jointot az öreg Bill, azt elkapták a rendőrök, és ő avval érvelt, hogy DE BE NEM LÉLEGEZTE! Ejj Bill, egy magyar politikus attitűdjével érvelsz és te még elnök is lettél. :D

 

Visszatérve a lényegre egy csomó HP helyszínen jártunk, voltunk a híres lépcsőnél, ahol a kis Neville megtalálta a McGalagony lábánál a Trevort, ahol az első repüléstanulás volt, illetve a híres ebédlőben a hosszú asztalokkal. Érdekes mert ez az életben is egy ebédlő, az Oxfordi egyetemisták ide járnak menzára.

 

 

 

A túra végén visszatértünk a főtérre, elmentünk suvenyírkát venni. Azóta mindenki Oxfordos pulcsiban rohangál...:D

 

A nap befejezéseképpen még elmentünk a főutcára egy kis utcazenét hallgatni. Nagyon meg volt a feelingje. :)

(Képek a galériában)

 

É.